Ma szeretném, a mozgással kapcsolatos képeimet bemutatni.
Ezek persze még messze nem profi szintű rajzok, hiszen csak idén, áprilisban kezdtem el, de mindenképpen elgondolkodtató, miért pont a sport, a tánc?
Talán az sm állapotban sem kizárt a tánc, hiszen a gyógytorna engedélyezett és ajánlott is, az akrobatikus rock and roll-on kívül azért egy tangó bizonyára belefér bármelyikünknek.
Van-e gyógyítóbb a jó zenénél, a kellemes, ütemes mozgásnál, amit a megfelelő partner vezet?
Sőt, ez képes érzelmet közvetíteni, akár megerősíteni magát a párkapcsolatot is. 🙂
Bár hallottam már Sorstársról, aki lefutotta a maratont, de nem annyira hiszem, hogy elsőként tépte volna át a célszalagot.
Ez a képem talán tisztelet azok előtt, akik mégis és csakazértis.
Szerencsére az SM nem a legfiatalabb korosztály betegsége, a diagnózist megelőzően simán lehetett élsportoló, bár ez a kép egy olyan pillanatot rögzít, amit a világon nagyon kevesen képesek megtenni, maga a “magyar vándor” is ilyen.
Egyébként, itt pusztán arra voltam kíváncsi, képes vagyok-e megfogni rajzon Berki belendülésének pillanatát, a koncentrációt, az erőt és az energiát, ahogy készül az adott mozdulatra.
Minden tevékenységünket, amely több vagy jobb az átlagnál, komoly önfegyelem, ráfókuszálás a feladatra előzi meg.
Így tudunk mi is, SM állapotúak tovább menni, megtenni azokat a lépéseket, amiket nem vár el tőlünk senki, csak mi önmagunktól.
Így nem szégyen, ha van példaképünk, olyan ember / emberek, akik soha nem torpantak meg és soha nem adták fel a cél előtt.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: